Fedezeti pont a szállodaiparban – 2021. április 7. – 3 perc olvasás
Miről is van szó? Miért kell ezt kiszámolni ahhoz, hogy újranyithassunk? És hogyan kellene kiszámoljuk? Megpróbáljuk megmutatni, hogyan néz ki egy break-even, azaz fedezeti pont görbe ha szállodaiparról beszélünk.
Bevétel
Akkor tegyünk rendet. Az újranyitás, COVID-19 alatti nyitás egyik központi témája a fedezeti pont, vagyis, hogy milyen foglaltság mellett éri meg nyitni.
Valójában a kérdés ennél jóval komplexebb mert nyilván ez az átlagár (ADR) függvénye is. (Az, hogy mi lesz az ADR-ral, már egy korábbi írásunk foglalkozott vele, amit ide kattintva lehet elolvasni.) Szóval melyik az a mutató, amely mindkét adatot tartalmazza és összetett képet mutat egy szálloda teljesítményéről? Nem más, mint a RevPAR, azaz Revenue Per Available Room (bevétel rendelkezésre álló helységenként vagy szobánként). Milyen jó is lenne, ha tudnánk, hogy a szállodánk 52 eurós RevPAR-nál éri el a fedezeti pontunkat. Sajnos tovább kell mennünk és egy kicsit még bonyolultabbá kell tegyünk ezt a problémát.
Mivel a RevPAR-t legkönnyebben a foglaltság (%) és az ugyanarra a foglaltsági periódusra mutató átlagár (ADR) szorzataként kapunk meg (RevPAR = ADR x Occ. %) akkor látni lehet, hogy az a bizonyos „RevPAR” többféleképpen is mutathat ugyanolyan végeredményt.
Vegyük az előbb említett 52 eurós RevPAR-t:
| Occupancy | 40% (0.4) | 50% (0.5) |
| ADR | € 130 | € 104 |
| RevPAR | € 52 | € 52 |
Tehát az első esetben egy alacsonyabb foglaltsággal és magasabb átlagárral érjük el ugyanazt, amit a második esetben magasabb foglaltsággal és alacsonyabb átlagárral. Így ez azt is jelenti, hogy ugyanakkora a teljes bevétel is mindkét esetben (nyilván mindkét esetben ugyanarról a szállodáról beszélünk).
Itt már ugye az is motoszkálhat a fejünkben, hogy egy 50%-os foglaltság több költséggel jár, mint egy 40%-os foglaltság (hogy milyen költségek merülhetnek fel arra mindjárt kitérünk) meg ugye sokkal rosszabb az átlagár.
Hogyan is néz ki a bevétel görbe a ’fedezeti pont’ grafikonon:
Költség
Rengeteg módon lehet csoportosítani költségeket: közvetlen és közvetett, egyszerű és összetett, változó és állandó stb. Ha egy terméknek akarnánk megnézni az önköltségét akkor megnéznénk, hogy közvetlenül milyen költségek merülnek fel és a közvetett költségeket is arányosan hozzáadjuk, de itt ebben az esetben, egy szálloda fedezeti pontjánál a változó és állandó költségeket, illetve ezt a csoportosítást kell használjuk, hogy eredményre jussunk.
Ha csak a Uniform System of Accounts for the Lodging Industry-t (röviden: USALI) felnyitjuk, láthatjuk milyen sok fajta költség merülhet fel egy szállodában. Most egy kicsit rövidebben a fontosabb költségeket vegyünk, már az állandó és változó költségekre lebontva.
Állandó költség egy szállodában:
Bérek, Szoftverek használata, Műszaki kiadások (karbantartás, használati díj), Bérleti díj, Kamat, Adók, Reklámok, Sales & Marketing, Internet, Telefon, Zene, Könyvelés, Könyvvizsgálat, Bérszámfejtés, Bizonyos külsős szolgáltatások (pl. biztonsági szolgálat), Hitel törlesztőrészlet, stb.
Az állandó költség görbéje a grafikonon:
Változó költség egy szállodában:
Tisztítószerek, mosodai szolgáltatás, szoba bekészítések, textilek cseréje, virágok, dekoráció, foglalási csatorna költségek, turisztikai járulék, közvetítői jutalék, management díjak, fogyóeszközök, bizonyos külső szolgáltatások (pl. külsős takarítócég), stb.
Majd látni lehet a következő ábrán, hogy a változó költségek nem a fix költségek szintjéről indulnak (mint ahogy sok hibás ábrán az elmúlt időszakban) hanem origótól indulnak. Tehát amíg nincs foglaltság, ami bevételt generálna addig nincsen változó költség se. Mert nyilván, nincs mihez képest változnia.
A változó költség görbéje a grafikonon:
A felsorolásból ki lehet következtetni, hogy a szállodaiparban az állandó költségek összege sokszor magasabb, mint a változó költségeké.
Fontos azt megjegyezni, hogy az állandó költségeknél sem minden egyes tétel mutat sziklaszilárd állandóságot. Például egy szoftver használatánál lehet tudni, hogy a következő három évre évente 12,000 dollárba fog kerülni viszont a béreknél nem feltétlenül van ez így. Ezt azért is fontos kiemelni, mert most a járvány után a szállodák teljesen normális módon csökkentett létszámmal fognak elindulni, ami egy 30-40-50%-os foglaltságra lesz beállítva, viszont amint emelkednek a foglaltsági számok kénytelenek lesznek egyre több embert felvenni, ami természetesen több költséggel is fog járni (nyilván ebben esetben a bevétel is nő).
Teljes költség görbéje:
Még egy fontos dolog, ami mellett sokan elmennek és nem tartják fontosnak ha a fedezeti pontról van szó: az amortizáció. Ha hozzáadjuk a költségekhez akkor így néz ki a grafikonunk:
A profit görbe csak akkor megy át pozitívba amikor a bevétel keresztezi a teljes költséget az amortizációval. Ez már nem része a „hagyományos” fedezeti pont grafikonnak, de érdekességképpen mutatja az alábbi ábra.
Rendkívül fontos egy helyesen kiszámolt fedezeti pont amikor az újranyitáson gondolkozunk. Nem kell, hogy a nyitás feltétele legyen, lehet más stratégiánk (market share, PR stb. erre majd lehet szánunk egy külön cikket). De mindenképpen hasznos és elengedhetetlen annak érdekében, hogy tudjuk mikortól tudunk nyereséget termelni, új kollégákat felvenni, és mikortól látja el saját magát a szállodánk.
További elemzések, teljes körű tanácsadási szolgáltatás és minden, ami szállodai szolgáltatás elérhető cégünknél. Írjon nekünk az info@flawlesshospitality.com e-mail címre vagy hívjon minket a +36-30-38-933-14-es számon és mi segítünk az újranyitásban és az üzemeltetésben egyaránt.